Csecsemőkor
Csecsemőknél a korai kezelés jelentősége az agy érési folyamataiban rejlik. Fontos a minél korábbi életkorban megkezdett kezelés, mert a forgás, kúszás, mászás elemei optimálisan időben egymást követően jelennek meg, e mozgások elemei egymásra épülnek. Nem szerencsés egy-egy mozgássor kimaradása, mert így az azt követő magasabb szintű mozgás gyakran gyengébb mozgáskoordinációval, a normáltól eltérő végtaghasználattal valósul meg. A rosszul rögzült mozdulatok továbbá a későbbi életkorokban már nehezen korrigálhatók. Fontos hogy a kisbaba az életkorának megfelelő mozdulatsorokat, testhelyzeteket, kézhasználatot szabadon gyakorolhassa.
A tartási eltéréseket, későn induló mozgásokat az inak, izmok általános, vagy helyi tónuseltérése kíséri. Ennek súlyossági foka és oka, megjelenése számtalan lehet pl.: anyaméhen belüli tartási eltérés, születéskori oxigénhiányos állapot következményei.
Központi idegrendszeri sérülés esetén (pl. agyvérzés, agyi bénulás) a diagnosztizálást követően minél hamarabb, lehetőleg 5 hónapos kor előtt megkezdett kezelés hatására hamarabb aktivizálódnak az ép agyterületek, hogy átvegyék a sérült részek funkcióit. Ennek eredményeként normalizálódik az izomtónus, a fennálló kóros reflexek leépülnek, új mozgáselemek jelennek meg. A speciális manuális technikával az izmokat képessé tesszük élettani funkcióikra. A fejlesztő módszerek csak a meglévő mozgásokat javítják, a hiányzókat nem indítják be.
Perifériás idegsérülés esetén (pl. szülési felkarbénulás) a rongálódott idegszál által beidegzett izmok rövid időn belül petyhüdté válnak, az izomsejtek sorvadása, zsugorodása tapasztalható, az érintett végtag kóros tartása alakul ki. Petyhüdt izombénulás esetén a sérült idegszál folyamatos ingeradás hatására regenerációra (reinnervációra) képes, ami hosszú folyamat ugyan, de a speciális manuális technikával végzett kezelés hatására az izom ereje és tömege növekszik.
Szopási nehézség esetén a mimikai- és rágóizmok, a nyelvcsont alatti izmok kezelése szükséges. Szájüregen belül tapintva gyakran tapasztalható az ajkakat az állkapocshoz rögzítő kötőszövetes lemezek túlzott megvastagodása. Ezek a szájüreg öblösségét szűkítik, nehezítve a táplálkozást és a beszédhangok képzését, valamint szegényes mimikát eredményeznek.
Ajak, fogmeder és szájpad hasadék korrekció után az arc, szájüreg kötőszövetes elemeinek kezelése szépen gyógyuló heget, aktívan működő mimikai izmokat eredményez, ami elengedhetetlen a jól artikulált beszédhez, a táplálkozáshoz és a kifejező arcjátékhoz.
Ortopédiai problémák (dongaláb, csípőficam, ízületeket, csontokat érintő rendellenesség, ferde nyaktartás, nyitott gerinc, stb.) esetén az adott diagnózisnak megfelelően alkalmazzuk a kezelést.
Az alábbi esetekben javasolt a Dévény-kezelés csecsemőkorban:
- a kisbaba nehezen szopik
- a fej emelés nehézsége vagy hiánya tapasztalható
- ferde nyaktartás és/vagy a törzs egy irányba elhajlása látható
- túl laza (– nagy terpeszben a térdek), vagy túl feszes (nehezen emelhető kar, láb) az izomtónus
- mozgásfejlődésében lemaradás tapasztalható
- testtartásában, mozgásában eltérés, aszimmetria látható
- 3 hónapos kor után is ökölben a kéz
- ideggyógyászati, vagy ortopédiai diagnózis esetén
Csecsemőknél a korai kezelés jelentősége az agy érési folyamataiban rejlik. Fontos a minél korábbi életkorban megkezdett kezelés, mert a forgás, kúszás, mászás elemei optimálisan időben egymást követően jelennek meg, e mozgások elemei egymásra épülnek. Nem szerencsés egy-egy mozgássor kimaradása, mert így az azt követő magasabb szintű mozgás gyakran gyengébb mozgáskoordinációval, a normáltól eltérő végtaghasználattal valósul meg. A rosszul rögzült mozdulatok továbbá a későbbi életkorokban már nehezen korrigálhatók. Fontos, hogy a kisbaba az életkorának megfelelő mozdulatsorokat, testhelyzeteket, kézhasználatot szabadon gyakorolhassa.
Kisgyermekkor
Az alábbi esetekben javasolt a Dévény-kezelés kisgyermekkorban:
- bizonytalan, ügyetlen járás, futás
- lábujjhegyen, vagy kis terpeszben járás, „csámpásság”, bekarmoló lábujjak, bedőlő boka, lúdtalp
- ügyetlen kézhasználat (pl. ceruzafogásnál)
- a mimikai izmok feszessége vagy renyhesége okozta artikulációs nehézségek
- gerincferdülés
- mellkas deformitások: tyúkmellkas, tölcsérmellkas
- alsóvégtag hosszkülönbség
- törések, illetve csontot, izmot, ízületet érintő műtétek utáni állapot
- ortopédiai probléma esetén (csont-rendszerbetegségek, gerincvelő- záródási zavarok, izomsorvadás, ízületi fejlődési rendellenesség )
- idegrendszeri károsodás miatt kialakult mozgássérülés esetén
Iskoláskor
Az alábbi esetekben alkalmazható a Dévény-kezelés iskolás korban:
- hanyag tartás
- mellkasdeformitás – tyúkmellkas, tölcsérmellkas
- gerincferdülés
- Scheuermann-betegség
- csonttörést követő gipszrögzítés utáni állapot
- ízületi sérülés utáni állapot
- izomsérülés, izomgyengeség
A hanyag tartás, mellkasdeformitások, gerincferdülés, lúdtalp szűrése a védőnők által már óvodáskorban megtörténik. Ezek az eltérések későbbi életkorban is kialakulhatnak, ezért fontos továbbá az iskolás korúak vizsgálata; ha jól működik a szűrés rendszere, a gyermekek időben hozzájuthatnak a megfelelő kezeléshez.
Melyek a törzs leggyakoribb, szemmel is jól látható eltérései?
- előreeső vállak
- a vállak állása aszimmetrikus, vagyis az egyik váll magasabban áll, mint a másik
- a szegycsont erősen behúzódik, vagy épp ellenkezőleg, előreemelkedik
- szemből nézve a mellkas valamelyik oldalon fokozottabban elődomborodik, „kiáll” az alsó borda
- hátulról nézve a lapockák állása eltérő
- szemmel láthatóan elhajlik a törzs valamely irányba
- bordapúp látható
- csak az egyik oldalon kirajzolódó hátizmok
- aszimmetrikusan álló csípőlapát.
A fentieket még bővíthetnénk további gyakori és ritkább eltérések felsorolásával.
Összegezve elmondható, hogy bármelyik említett eltérés kisebb-nagyobb mértékben megbontja testtartásunk harmóniáját az esztétika és a teherviselés szempontjából is. Amennyiben ezek a jellegzetességek kezelés, korrigálás nélkül maradnak, rögzültté válnak, fokozódó nyak-, váll-, hátpanaszokat okozva már tizenéves korban.
A normáltól eltérő testtartás a járásképre is kihat, mert ekkor a törzs előre, hátra, vagy oldalirányba dől, billeg, fokozott terhet ró a derékra, a csípő, a térd, a boka ízületre.
A Scheuermann-betegség első ránézésre hanyag tartás képét mutatja, de jellegzetessége a felső háti szakaszon látható púp, amely az egyenes felé nem korrigálható. Ortopéd szakorvos diagnosztizálja a gerinc röntgen felvételén látható típusos jegyek alapján (ék alakú csigolyák, meszes csomók). Serdülőkorú fiúknál gyakoribb.
Ízületi ficamot, vagy izomhúzódást követően a sérült képletek körülírt duzzanata, nyomásérzékenysége hamar megszüntethető az érintett ízület, végtag mozgatása közben végzett manuális technikával.
Csonttörést, műtétet követő gipszrögzítés eltávolítása után fontos hogy az adott végtagot minél hamarabb szabadon használhassa a gyermek. A rögzítés ideje alatt az izmok elgyengülnek, az izom körfogata is csökken. Az esetleges lágyrész rövidülések, ízületi mozgásbeszűkülés megszüntetése érdekében az izom-ín átmeneteket kell kezelni, majd aktív tornával megerősíteni, nyújtani az izomzatot.
Sportoló gyermek
A sport fontossága gyermekkorban
Az óvodás, vagy iskolás korban megkezdett sportolás, ha kitartóan végzi a gyermek, élete legfantasztikusabb élményeihez juttathatja őt. Ez alatt nemcsak a sportsikereket értjük, hanem önbecsülést, önbizalmat is erősítő dolog egy csapat, klub tagjának lenni. Az edzéseken egy új mozgáselem, technika elsajátítása , valamint a már jól ismertek készségszinten alkalmazása is sikerélménynek számít. Az örömmel végzett testedzés tehát mind a közérzetre, mind az általános egészségi állapotra jótékony hatással van. Ezeket végiggondolva egyértelmű hogy a sportoló gyermekek körében kevesebb a túlsúlyos, jobban tűrik és kezelik a stressz helyzeteket, kitartóak, jobb az önértékelésük.
Gyermekkorban az örökmozgó életmóddal sokszor együtt járnak a balesetek: biciklivel elesés, fáról leesés, ajtóhoz odacsukott ujj, valamint a sportolás közben szerzett sérülések, melyeket szintén hosszasan sorolhatnánk. A gyermekek és fiatalok szervezete még könnyen regenerálódik ugyan, de egy-egy csonttörés, vagy bármilyen komolyabb sérülés utáni hosszú lábadozás, a mozgásképesség lassú helyreállása hátráltatja az iskolai részvételt, kiesnek az edzések és a versenyek. Éppen ezért elsődlegesen fontos a lehető legrövidebb idő alatti gyógyulás a maximális erőnléti szint visszanyerése érdekében!
Sérülésmentes állapotban az alapvetően rugalmas, erős izomzatú, hajlékony gyermekeknél is előfordulhatnak:
- visszafeszülésre hajlamos izmok
- izomcsomók
- egy korábbi sérülésből visszamaradt, részben gyógyult, érzékenyebb izom-ín terület.
A kötött izom ellazult állapotában is rövidebb, kisebb mértékben tud összehúzódni, nehezebben nyújtható. A normál tónusú izom jobban nyújtható, rugalmasabb, nagyobb fokú összehúzódásra képes, így fokozottabban erősíthető, általa dinamikus, robbanékony mozdulatok kivitelezhetők. A rövidült, feszes szakaszok fellazítása nemcsak a hatékony és eredményes edzés szempontjából, hanem a sérülések megelőzése érdekében is kiemelten fontos.
Az egyéni állapotnak megfelelő manuális kezeléssel, célzott nyújtással és erősítéssel megadható az a plusz, ami a legjobb teljesítményhez kell!
(30) 508 0972
devai.fizio@gmail.com